Interjú a Goodbye Darjeeling zenekarral
Sok gyerek zenél, de mostanában is vannak garázs együttesek, iskolai bandák? Felnőttként is a zenélés lesz az életük középpontja? Könnyű az internet világában boldogulni? Többekhez el lehet juttatni a zenét, a művészetet általuk? Már korábban hallottam a Darjeeling nevű együttesről, akik több díjat is elnyertek a 2016-os alapítás óta [A nemzetközi Sziget Europe Talents program 2018-as magyarországi nyertese (Sziget Fesztivál 2018), a 23. Peron Music Tehetségkutató nyertese (Öröm a Zene 2018)] és nemsokára megjelenik első lemezük. A tagok vagy budaörsiek vagy itt tanultak, szóval 100%-ban budaörsi bandáról van szó.
A Budaörsi Fesztiválon volt lehetőségem először meghallgatni őket. Élőben nagy hatást gyakoroltak rám, több stílusban is játszanak, nem lehet bekategorizálni őket egyszerűen alternatív rock bandának. A zenekar tagjai: Marosi Z. András, Kapitány Dóra, Kevély Máté, Dobos Dénes. Őket kérdeztük a kezdetekről, ismertté válásról és további célokról.
Hogyan alakult az együttes? Ismertétek egymást, vagy jött a zenekar ötlete és célirányos keresés alapján találtatok egymásra?
Gyakorlatilag mindannyian gyerekként találkoztunk először, de ez a zenekar felnőttkorunkban alakult. Máté és Andris együtt jártak az 1. számú Általános Iskolába, aztán Andris Dórival és Dénessel az Illyésben ismerkedett meg. A zenekarnak részben más tagokkal volt előzménye már az Illyésben is, koncertek is voltak a Városi Klubban, de aztán elég sok évnek kellett eltelnie, míg így négyen valahogy egymásra találtunk, és sikerült a dolgot komolyan venni. Az egésznek az alapja Andris dalszerzői viszketegségével, meg a Dénessel közös gimnáziumi zenekari élményekkel kezdődött.
A Darjeeling, illetve egy régebbi külföldi banda hasonló neve miatt, a Goodbye Darjeeling név hogy született?
A Darjeeling szó egyrészt földrajzi név, másrészt a világ legnagyszerűbb, legértékesebb teája. Utóbbi jelentés inspirálta a zenekari nevet. Mert utal valami minőségre, valami különlegesre, nem mindennapira. Ezek jó hívószavak ahhoz, hogy zeneileg igyekezzünk a lehető legjobbat kihozni magunkból, persze ha ugyanilyen logikával „Hasábburgonya” lenne a nevünk, akkor se érnénk be kevesebbel.
Aztán jött a kényszer, hogy a nevet meg kellett változtatnunk. Egyrészt valóban lett időközben egy ugyanilyen nevű német zenekar, akik ráadásul hasonló stílusban is játszanak, mint mi. Mi amúgy előbb léteztünk, de lévén ők németek, hirtelen már a második lemeznél meg országos turnénál tartottak, úgyhogy lehagytak minket. Nem lett volna szerencsés megvárni, míg neadjisten a két zenekar felkerülne egy európai fesztivál radarjára, ugyanazzal a névvel. Másrészt a Darjeeling szó a tea miatt már önmagában egy globális brand; szóval amúgy sem a legjobb ötlet egy zenekarnak ezzel a branddel versenybe szállni. Úgyhogy jött a névváltoztatás. Persze nem akartuk elengedni a Darjeeling szót, ezért csak kiegészítettük, azaz elneveztük magunkat arról, hogy „el kell hagynunk a nevet”. Goodbye Darjeeling.
A dalok közösen készülnek, vagy fel vannak osztva a szövegírói és zeneszerzői feladatok? Úgy tudom, hogy csak angolul írjátok a dalokat. Miért alakult így?
Kétféle dalszerzési módunk van; vagy Andris hoz kész szerzeményt és együtt meghangszereljük, vagy közös improvizációból, próbatermi csörömpölésből együtt felépítünk egy dalt. A szöveg mindig Andris „dolga”, merthogy belőle jön, ráadásul angolul, csak engedni kell, mint egy csapot. A dalszerzés nem tudatos dolog, a hangszerelés viszont többé-kevésbé az. Azért angolul íródnak a szövegek, mert az írójuk leginkább angol nyelvű zenéken nőtt fel, ez mindannyiunkra igaz. A zenei stílus, ami a lemezünket jellemzi, szintén nagyon angolszász ízű, úgyhogy harmónia van a dologban. Ez sosem volt döntés, hanem így alakult.
Sokban segíti az internet az ismertté válást? Könnyebben eljuttok így például külföldre?
Egyelőre a hazai piacra koncentrálunk, mert szeretnénk felmérni, hogy itt meddig juthatunk el a zenénkkel. Az internet mint csatorna mindenképp szélesíti a lehetőségeket, jó eszköz, de elsősorban a zenénket kell tudnunk minél tökéletesebben megalkotni, hogy aztán egyáltalán érdemes legyen arra, hogy eljusson minél több emberhez (akár szerte a világon). Ugyanakkor az is nyilvánvaló, hogy idáig is leginkább az interneten jutottunk egyre előrébb, lépcsőfokról lépcsőfokra, blogokon, közösségi médián keresztül, online zenehallgatás útján. Ha a koncertezést nem számítjuk, nekünk majdhogynem csak az internet létezik, mint megjelenési felület. Voltunk már nyomtatott sajtóban, tévében és rádióban is, de azok a pillanatok önmagukban nem sokat értek volna, ha például nincs közben kontrollált közösségi médiás jelenlétünk.
Nemsokára megjelenik Total Confusion című első lemezetek. Milyen út vezetett ide?
Nagyon hosszú. Nagyon rögös. Hivatalosan 2016-ban alakultunk, de nyilván már a tíz évvel ezelőtti előzmények beteljesülésének is érezzük azt, hogy végre lett egy nagylemezünk. Ha így nézzük, akkor egy nagyon kacskaringós, sokszor elég lehangoló sztori fordulópontja történik most. Az mindenképp a zenekar eddigi legnagyobb sikere, hogy bejutottunk a Hangfoglaló Program induló előadói közé, azaz a háromszáz-valamennyi jelentkezőből egy szakmai zsűrin keresztül bekerültünk abba a 21-be, akik jelentős mértékű anyagi és kapcsolati támogatást kapnak, hogy elindulhasson itthon a karrierjük. Ez egyszerűen megadta nekünk a lehetőséget, hogy igazán jó minőségben, majdnem kompromisszumok nélkül elkészíthessük a debüt lemezünket. Élni akartunk ezzel az eséllyel, nagyon sok munkát fektettünk a lemez és annak minden körítésének elkészítésébe. És ez őszintén szólva brutál fárasztó volt! De olyan szempontból biztosan megérte, hogy most mind a négyen nagyon büszkék vagyunk rá és szuper érzés végighallgatni a dalokat.
Sok fellépés vár Rátok a nyáron. Hol és mikor hallhatunk/láthatunk Titeket?
Az utóbbi egy-másfél hónap az egyik legsűrűbb időszakunk volt koncertek szempontjából, többek között ugye a fent említett Budaörs Fesztiválon is felléptünk, ami kiemelkedően pozitív élmény volt. Reméljük, ez így is fog folytatódni. Élőben július 6-án a Szentmiklósi Napokon (Törökszentmiklós), július 25-én a Művészetek Völgyén (Kapolcs), augusztus 17-én Balassagyarmaton, augusztus 30-án pedig a Szegedi Ifjúsági Napokon lehet minket megnézni, de nyáron jövünk még mással is...például egy-két újabb videóklippel a május 30-án megjelent „Want To Be” után. Meg vannak egyéb tervek, nyalánkságok is.
Mióta éltek Budaörsön?
Hárman gyerekkorunk óta, Dénes meg zsámbéki, ő az Illyés miatt kötődik a városhoz. Meg miattunk.
Mi a kedvenc emléketek, élményetek Budaörsről?
Mindannyiunknak kedves és fontos emlékei vannak a Kőhegyről. Gondtalan gyerekkori pillanatok, első randik, második randik, ilyesmik. A Kőhegy mindenképp a város legkülönlegesebb pontja.
További információ:
www.facebook.com/goodbyedarjeeling/