Interjú Lukács Andrással, a Levegő Munkacsoport elnökével

András unokájával érkezett az interjúra egy igazán ködös délelőtt. Rögtön a levegőről és a Levegő Munkacsoportról kezdtem kérdezni a geofizikus mérnököt. Türelmesen és részletesen válaszolt a hirtelen jött, naiv kérdéseimre. Aztán elkezdtük a hivatalos interjút, érdemes elolvasni a végeredményt!

Hogyan lettél környezetvédő?

Akik az enyémhez hasonló szakmát képviselnek, például geológusok vagy meteorológusok az átlagosnál érzékenyebbek a környezeti problémákra. Ezt egy példával világítanám meg: évekig tanultam, miként változott a Föld felszíne és légköre, és ha azt látom, hogy ma akkora változások mennek végbe az én életem alatt, mint amire korábban évmilliók kellettek, akkor nyilvánvalóan elkezdek gondolkodni, hogy talán nincs minden rendben.

A másik meghatározó tényező az volt, hogy a 70-es évek végétől az eszperantó mozgalomban tevékenykedtem, ami lehetőséget adott arra, hogy szorosabb kapcsolatokat alakítsak ki nyugat-európaiakkal, köztük számos környezetvédő aktivistával, akiktől sokat tanultam.

Mikor és hogyan jött létre a Levegő Munkacsoport?

Az Eszperantista Természetvédők, a BME Zöld Kör és az ELTE Természetvédelmi Klub hozta létre 1988-ban azért, hogy fellépjen Budapest levegőjének tisztaságáért. Akkor a gépjárművek okoztak sok gondot, különösen a kétütemű autók, a dízeljárművek és az, hogy a benzin ólmozott volt. Először 1989-ben kaptunk nagy nyilvánosságot, amikor egy orvos és egy közlekedésmérnök kezdeményezésére a Mártírok útján (ma: Margit körút) élő gyerekek vérében megmérték az ólom koncentrációját. Az eredmény rémisztő volt, a szülők a mi közreműködésünkkel tüntetésbe kezdtek.

Mostanában mi a fő probléma nálunk a levegővel?

A lakossági fűtés, égetés. Rengetegen fűtenek szilárd tüzelőanyaggal. A száraz fával történő fűtés is komoly mértékben szennyezheti a levegőt, azonban ezt helyes fűtési módszerrel a töredékére lehet csökkenteni (erről itt található egy tájékoztató videó) Ennél sokkal rosszabb, amikor nem adnak időt a fának, hogy kiszáradjon, és nedves fát tüzelnek el. Ennél is nagyobb mértékben szennyezi a levegőt, amikor szénnel, különösen annak legrosszabb fajtájával, lignittel fűtenek (hazánkban évente mintegy 350 ezer tonna lignitet vásárol a lakosság, miközben nyugat-európai országokban ezt már betiltották. Ami pedig a legszörnyűbb, az az, hogy műanyaggal, gumival, bútorlappal, kezelt fával és más hulladékokkal fűtenek. A Magyar Szegénységellenes Hálózattal közösen kezdeményezett kutatásunk megállapította, hogy a lakosság egyharmada éget több-kevesebb gyakorisággal hulladékot, akár kályhában, akár a szabad térben. Ezzel rengeteg halálos mérget juttatnak a levegőbe.

Bár a háztartási hulladékégetés törvényellenes, sajnos a hatóságok ritkán lépnek fel ellene, és még ritkábban érnek el eredményt. Nincs rá kapacitásuk, sokszor nem elég felkészültek, nincsenek megfelelő mérőeszközeik. Ráadásul az illegális égetések túlnyomó része délután 5 óra után vagy hétvégén történik, amikor az illetékes hatóság nem dolgozik. Az utólagos bizonyítás pedig sokszor igen körülményes.

Ugyanakkor a ház körüli állapotok engedhetnek következtetni a szeméttel való égetésre. Például ha az udvaron van húsz bontott ablak és a háznak csak három ablaka van, akkor valószínű, hogy abból fűtenek. Viszont már az is törvényellenes, ha a háztartásban keletkezett hulladéknál nagyobb mennyiséget tárolnak. A hulladékok ilyen tárolásáért, csakúgy mint a háztartásban történő elégetésükért akár 300 000 forint bírság is kiszabható, súlyosabb esetekben pedig öt évig terjedő börtönbüntetés jár. Már volt több esetünk, amikor komoly pénzbüntetéssel sújtották az elkövetőt, és ezt követően megszűnt az égetés.

Mit lehet tenni, kihez kell fordulni, ha például a szomszédban nem megfelelő anyaggal fűtenek?

Először a szomszéddal érdemes beszélni, elmagyarázni a veszélyeit. Érdemes tájékoztató szórólapot adni neki, ami például honlapunkról letölthető. (További információ itt található: https://www.levego.hu/egyeb/ne-egesd-el/.)

Ha ez nem vezet eredményre, akkor közérdekű panaszbejelentést lehet tenni az illetékes járási (Budapesten: kerületi) hivatalnál. Mindenképp írásbeli beadványt használjunk, ehhez minta található a honlapunkon. Segíthetjük a hatóság munkáját azzal, hogy bizonyítási eszközöket javasolunk (tanúkat, szakértői vizsgálatot, fényképeket, videofelvételeket, előre nem bejelentett helyszíni szemlét, rendőrségi jegyzőkönyvek használatát).

Értesíthetjük a rendőrséget is, ha nagyon súlyos a helyzet. Írásban rögzíteniük kell a bejelentést és az általuk tapasztaltakat, és továbbítani az ügyet a járási hivatal felé, de akár nyomozást is indíthatnak a hulladékgazdálkodás rendjének megsértése miatt.  Sokszor inkább minket kérnek a feljelentés megtételére, hiszen mi biztosítjuk a névtelenséget.

Mivel lehet segíteni vagy hogyan előzhető meg a szeméttel fűtés?

Bár tapasztalataink, felméréseink szerint az illegális fűtésből származó szennyezés mintegy 70%-a nem szegénységből ered, hanem spórolás, tudatlanság, illetve nemtörődömség felelőtlenség miatt égetnek hulladékot, fontos foglalkozni a szegénységgel is. A rászorulóknak fűtési támogatást kell adni.

A tudatlanság ellen is lehet tenni, a felvilágosítás a legfontosabb! A megelőzés mindig olcsóbb, mint a károk kezelése. Az Európai Bizottság adatai szerint Magyarországon a légszennyezésből eredő egészségi kár, beleértve a kiesett munkaidőt is, évente 1500 milliárd forintot tesz ki. Az illegális fűtés, égetés viszont évi 50 milliárdból megelőzhető lenne.

Milyen Budaörs levegője?

Mérési adataink nincsenek, de sokszor érezhető itt is a levegőben, hogy fával fűtenek, és sajnos az is, hogy szemetet égetnek. A másik jelentős szennyező a közlekedés. Persze minél messzebb vagyunk a szennyező forrástól, annál tisztább a levegő. Más az autópálya mellett és más a hegyen.

Mióta éltek Budaörsön?

1981 óta. A gyerekek ide jártak óvodába, iskolába. Először a lakótelepen laktunk, a területet mellettünk a Törökugrató és autópálya felé is növényzet borította. Jóval csendesebb is volt, mint ma.

Mit szeretsz Budaörsben?

A természet közelségét (rendszeresen kirándulunk a hegyekben), a kisvárosi jellegét, a jó ellátást, Budapest közelségét, a kiváló tömegközlekedést.